2012. május 20., vasárnap

nyeremény(ek)

Akinek havi 25ezer forint GYES-pénz a jövedelme, mint például nekem is ( legtöbbször erről is le kell mondani ), az valószínű megérti, mennyire beleéltem magam a helyzetbe, amiről alább szeretnék írni.
Nagyon készültem a Richter-Terézanyu díjkiosztó ünnepségre. Az Anyák napjára, ajándékba kapott 10ezer forintból (Benipapa ajándékozott meg) valahogy ki kellett gazdálkodnom ruhatáram felújítását, a  kozmetikust, manikűröst és fodrászt is. Komoly helyzet, mert egyrészt meg kell találnom a lakhelyemhez legközelebb eső és árban legmegfelelőbb üzleteket, másrészt Benibaba végigordítja a fodrásznál, kozmetikusnál  töltött időt,  akkor hagyja félbe, amikor már "felszabadultam" és vele tudok foglalkozni...   Nem tudom ez a viselkedése minek tudható be, de engem lemerít, mint egy akkumulátort. A kozmetikust, fodrászt letudtam ily módon, és akkor esett le a tantusz, hogy vannak hölgyek, akik házhoz is járnak. Igen ám, de legtöbben kiszállási díjat számolnak fel, így sokkal drágább, mintha én mennék el a szépségszalonba. Csakhogy mi a kifizetődőbb? Ha Benibaba kikészül és vele együtt én is, vagy ha hétszáz-nyolcszáz forinttal többet fizetek a szolgáltatásért? Így kikerestem a neten azokat a hirdetéseket, amelyek segítséget jelenthettek számomra. A három megkeresésből ketten jeleztek vissza, a második mellett döntöttem, ami eléggé rizikós volt olyan szempontból, hogy aznap volt az ünnepség 16 órától, a Ria manikűrössel pedig 12 órára beszéltük meg az időpontot. (A helyszínig való út pedig egy órás, Bkv utazás)
Elvileg Benibaba alszik olyankor, és Riának is van kisbabája, így átérzi a helyzetet. Eljött a május 17.-e, addig próbáltam nem izgulni, több szempontból is , ami többé- kevésbé sikerült. A manikűrös sztori meg úgy kezdődött, hogy a csajszi hoooosszasan felcsengetett a kaputelefonon, amitől Benibaba tuti, hogy felébredt... És azzal végződött, hogy géllakk lett a szép mű, de nem francia manikűr, ahogyan megálmodtam, hiszen képtelenség volt kirajzolni a fehér körvonalakat mert, ugye, Benibabát az ölemben kellett tartanom ahhoz, hogy ne üvöltse végig a fél órát... A ruhatár felújítása meg úgy zajlott le, hogy hármasban elmentünk az Árkád bevásárlóközpontba, és amíg anya egy órán keresztül kóválygott a C&A-ban addig a fiúk, körbejárták a csili-vili áruházat. Természetesen túlléptem az anyagi keretet. De a végeredmény az lett, hogy nagyon jól éreztem magam a bőrömben. Nem nyertem ugyan a pályázaton, csak nyeltem... a könnyeimet. No nem a nuku díj miatt, hanem a megható írásokért és élethelyzetekért. Többször feltettem magamban a kérdést: miért zúgtam bele a T.anyu Klubéletbe? A "kijózanító" jel a párom tekintete: legtöbbször elkomolyodik az arca ennek hallatára, de mivel szeret, időben elindul a munkából, ahhoz, hogy jómagam se késsek el. És utólag megkérdi: jól érezted magad? A rendkívüli személyes pályázati írásomra is ugyanazzal az elborult arccal reagált. Nem tudom mi zajlik benne ilyenkor, mert soha nem mondta el, csak sejteni vélem a dolgokat. Pedig volt  egy  bátorító mondata is számomra : "fogd fel az egészet, mint egy játékot" mondta.
Igyekeztem. A FB-n nyertem egy házilag készült desszertet, és az étterem, történetesen  a rendezvény színhelye mellett volt. Mivel lemaradtam az állófogadásról - "Nesze neked Terézanyu !"-  (elbeszélgettem az időt és kifogytak az asztalra tett finomságok) átvettem a nyeremény- epres túrótortát az étteremből. Amiből hárman ettünk.
Nyeremény(ek) ez a bejegyzésem címe. Mivel T.anyuság van az étlapon, játszani fogok (fogunk), remélem lesznek közületek olyanok, akik beállnak  a játékba:  közöttük kisorsolom a sorozat egyik könyvét. Így lehetőség adódik megismerni  a terézanyuság varázsát ....

2012. május 16., szerda

zéró ?


Igazatok van, a statisztika önmagáért beszél: nincs szükség visszajelzésre. megjegyzés rovatban: zéró hozzászólás, ahogy számítottam rá. Egyébként megfogalmazódott bennem egy-két válasz az általam feltett kérdésre, csakis pozitív dolgok. Volt egy megtisztelő kérdés, privát üzenetben, és ez sokat jelentett számomra, hogy voltak (vannak) személyek, akik kíváncsiak a véleményemre. Közben egy felmérést is készítettem, miről olvasnának szívesen egy kézikönyvben, de rájöttem, szintén egy hozzáértő válaszból, hogy zsebkönyvet kellett volna írnom. Megfelelőbb lett volna.
A FB-n sok, érdekes dolgot, a világhálón rengeteg, izgalmas blogot lehet felfedezni, csak idő kérdése, hogy tanulmányozni, olvasni is tudjuk. Jönnek, mennek a "tetszikélések", ajánlások, számolgatunk, sorsolunk, mert a végeredmény, tulajdonképpen nem nulla. Így hát, hajrá kitartás : vigyázz, kész számolj!

2012. május 4., péntek

statisztika


ebben a bejegyzésemben  az utolsó havi, olvasói statisztikámmal szórakoztatlak titeket (vagy untatlak?) no épp erre lennék kíváncsi: mi az, amit szívesen olvastok és miért? az árnyékos oldal, vagyis  a másik vélemény is érdekel, mert állítólag a kritikából tanul az ember. Természetesen, ha építő és nem romboló. Szép, színes táblázatot szerkesztettem számotokra (fotó formában akartam posztolni, de valamiért nem engedi feltölteni a fotókat). Tehát az elmúlt hónapban össz-vissz 108 olvasóm volt, legalább ennyi véleményt olvasnék szívesen... megsúgom: reménytelennek tartom, de azért kitartóan várom tőletek!
köszönöm és pusszancs mindenkinek!

Magyarország
Oroszországi Föderáció
Egyesült Államok
Románia
Németország
Egyesült Királyság
Hollandia
47
28
18
7
5
2
1

mire jó a majális?


Például könyvek dedikálására. Elsején, Moldova György író bácsi is kint volt a Városligetben és könyveit dedikálta. Sőt Benihez is szólt vigasztalásképpen, mert a kis babócánkat megzavarta a kavargó tömeg és sírni kezdett.   Ugyebár családostól kimentünk a Városligetbe, és a nyári időjárás mellett, egyéb kellemes percekben is részünk lehetett.  Finomakat ettünk és ittunk, lufikat eregettünk  "Munka és Család" felirattal, (igazi majális hangulat, nemde?)  és utolsó futamként aláírhattam a Családon belüli erőszak törvény tervezetéhez szükséges űrlapot. Mert eléggé körülményes lett volna kimennem az Örs Vezér térre, babakocsival fel-le a lépcsőkön, buszokon, metrón... stb. És ott volt a soha vissza nem térő alkalom az aláírásra. Nagyon izgalomba jöttem, csak akkor higgadtam le, amikor másnap olvastam a neten, hogy elsején már leadták a listát. Namármost érvényes volt az aláírásom, vagy mi is történt tulajdonképpen? Nagyon remélem, hogy igen! Ha valaki tudja, írja meg ide bejegyzésként, köszi!
Creative Commons Licenc
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.
Még több könyv

Promote Your Page Too